Emlékszel még az első könyvjelződre? Ha te nem is, anyukád biztosan, hiszen jó eséllyel neki készítetted még az óvodában.
A
könyvjelzők használata a középkorig nyúlik vissza. Azokban az időkben kis pergament csíkot rögzítettek a könyvhöz, és jelölték vele a helyet, ahol az olvasó éppen tartott. Később, az 1850-es évektől kezdtek el nem rögzített, kivehető, gyűjthető könyvjelzőket alkotni.
A könyvjelző (angolul bookmark) az internetezés elterjedésekor is az egyik legfontosabb alapfunkcióvá vált a böngészőkben. A felhasználók ezekkel tudták könnyen, gyorsan megjelölni azokat a weboldalakat, amiket érdekesnek, fontosnak tartottak, amikről azt gondolták, hogy később még szükség lehet rájuk. A böngészőkbe alapszintű menedzselési funkciókat is beépítettek a már tárolt könyvjelzők kezelésére.
A saját gépeden lévő könyvjelzőkkel az a gond, hogy ha nincs nálad a notebookod, nem éred el őket bárhonnan. Ha esetleg több géped van, közöttük, bár nem lehetetlen, valószínűleg nem mozgatod a könyvjelzőidet. Egyik gépen ezt, a másikon azt tárolod el, de nincs minden mindig együtt.
Következő fejlődési lépcsőként természetes volt az olyan webes szolgáltatások létrejötte, amik könyvjelzőket menedzseltek. Amit itt eltároltál, bárhonnan elérhetted, akár egy internetes kávézóból is.
A közösségi oldalak közül is hamar nagy népszerűségre tettek szert azok az oldalak, ahol a közösség tagjai, egymás számára nyitottan, jól láthatóan kezdték el az egyes weboldalak megjelölését, értékelését és tovább ajánlását. Ráadásul a kis jelölések egy fajta szavazatot jelentettek a közésség tagjaitól, hogy a megjelölt helyek figyelemre érdemesek, más számára is vélhetően fontosak. Ha valami sok szavazatot kapott a közösségi könyvjelző oldalakon, akkor különböző algoritmusok segítségével a címlapra vagy kategória szerinti fő oldalra kerülhetett, amivel további lökést kapott a népszerűséghez.
A kereső rendszerek is hamar felismerték, hogy a könyvjelző oldalak figyelésével a weboldalak tartalmának osztályozásakor remek eszközt kapnak egy-egy tartalom súlyának pontosabb megítéléséhez. Míg egy weboldal tulajdonosa bevethet egy csomó kis trükköt, hogy számtalan oldalról hivatkozást szerezzen saját tartalma felé, sokkal nehezebben manipulálhatja (nyilván ez sem lehetetlen) a könyvjelző oldalakon a szavazatok menniységét.
Ha a keresőrendszerek szeretik ezeket az oldalakat, az ott elhelyezett tartalmat, akkor miért ne erősíthetnéd te is a weboldal hálózatodat a használatukkal?
Milyen bookmark oldalakat érdemes felvenni a külföldi modellbe?
A bookmark odalaknak se szeri se száma. Arra törekedni, hogy mindenütt jelen legyél lehetetlen és teljesen felesleges is. Elég, ha kiválasztasz néhányat a jelentősebbek közül.
Ebben a cikkben hármat említenék. Még véletlenül sem állítom, hogy ezek a legfontosabbak, de egyikük kétségtelenül a csúcsragadozók közé tartozik. Azért esett éppen rájuk a választás, mert mind külföldi, mind belföldi használatuk során azt tapasztaltam, hogy egy keresőszóra indított kampány esetén több esetben önmagukban is képesek voltak a Google Top10-be kerülni, önálló találatként megjelenni, ami jelentős forgalmat jelentett a központi weboldal számára.
A három oldal a Digg, a Jumptags és a Folkd.
Hogyan használd a könyvjelző oldalakat az internet marketinged során?
Ha arra gondoltál, hogy rendben, itt ez a három oldal, regisztrálsz rájuk, és kizárólag a saját tartalmaidat kezded el rajtuk bookmarkolni, akkor rossz nyomon jársz. A Google algortimusa pillanatok alatt kiszagolja, hogy csak manipulálni akarod a rendszert. Lehet, hogy még így is eredményt érsz el velük linképítésben, de ha normálisan, a természetes módon használod őket, még erősebb lehetsz.
A közösségi oldalak többek között arról szólnak, hogy amennyit beadsz a közösségbe, annyi hasznot húzhatsz ki belőle. Olyan ez, mint egy bankszámla. Ha nem töltesz rá pénzt, nincs mit kivenned róla.
Éppen ezért, miután regisztráltál, kezdd el használni a három szolgáltatást, és jelöld meg az oldalakat, amit normál webböngészés közben érdekesnek, fontosnak tartasz. Az arányokat tekintve nagyjából minden hatodikra jusson egy saját tartalom megjelölése.
Takaríts meg időt bookmarklettel, widgettel, gombokkal, toolbarokkal, beépülő modulokkal
A bookmarkolást több rendszer esetén sok kis apró lehetőséggel segítik. Ezek a webböngészőbe épülő kis alkalmazások segítenek abban, hogy bárhol jársz az interneten, és szeretnél egy oldalt megjelölni, eltárolni, akár egyetlen kis ikonra kattintással megtehessed.
A Digghez használható Firefox toolbart elérheted itt: https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/8384
A Folkd Firefox kiegészítőjét itt találod: https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/3011
A Jumptags Firefox és Internet Explorer toolbarja a jumptags.com nyitó oldalán elérhető.
Hogyan néz ki a modellünk egy résszel a sorozat zárása előtt?
Miután sok más weboldal között saját tartalmaidat is felvetted a könyvjelző profiljaidba, nagyjából így néz ki az eddig felépített weboldal rendszer.
Az egyszerűsítés érdekében az ábra nem tartalmazza a külső körről érkező három-három könyvjelző linket a tartalmi oldalaid felé, de képzeld úgy, mintha azok tripla nyilak lennének, köszönhetően annak, hogy három rendszert (Digg, Jumptags, Folkd) építettünk a modellbe.
Házi feladat helyett
Az eddigi szokásokkal szakítva itt most nem saját magad által elvégzendő házi feladat javaslatok állnak, hanem két kérés a HUN2.0 közösség számára.
Sokan, sok tartalmat olvashattatok már a HUN 2.0 blogon. Ha úgy tetszik, sokat vehettetek ki, ha akartatok, de kevés lehetőségetek nyílott rá, hogy betegyetek a közösségbe.
Ezért arra gondoltam, hogy mindenkinek sokat segítenél vele, ha
a) ajánlanál itt, most egy megjegyzés formájában további bookmark oldalakat, amik nálad segítettek, eredményre vezettek internetes marketing kampányaidban, vagy csak egyszerűen szereted és használod őket, mint egyszerű internetes felhasználó.
b) ha van nyilvánosan megosztott bookmark gyűjteményed, amiről azt gondolod, hogy érdekes lehet a többieknek, tedd ide a linkjét egy megjegyzésbe.